Magyar szerkezettár
🪄

mit ? cxn a) miért? mit izgulsz?; b) <tagadó értelmű kérdésben:> vajon? mit bánja ő?;
____________________
lebeg tn ige
1. felfüggesztés v. alátámasztás nélkül fennmarad v. így (, enyhén billegve, ringva) halad a levegőben v. vmely folyadékban.ég és föld között lebeg, mint mohamed koporsója | ▸ élet és halál között lebeg | ▸ valakinek a feje fölött lebeg
2. irod látomás- v. képszerűen mutatkozik valaki előtt valami. előtte lebeg kedvesének képe. | ▸ valakinek a szeme előtt lebeg
3. vál könnyedén (, szinte súlytalanul) halad, lépeget. táncosa karján lebeg.
4. irod könnyedén leng. lebeg a haja.
5. biz kábítószer hatása alatt(i bódult állapotban) van.
6. ritk fiz zene <hang> periodikusan erősödik és gyengül.
[hangut]
____________________
szerű/ég
szer-ú/-ű/[Hyph:Slash]ég

szer1 fn nép
az utca vmelyik oldala, sora. átmegy a túlsó szerre. | nép utca. | táj rég a falu vmelyik része.
[?tör ]

-ú/-ű mn-képző (jelzős v. összetett fn-hez)
<annak kif-ére, hogy valakinek, valaminek van valamije.> [szőke] hajú, jószívű.

/[Hyph:Slash]

____________________
és ksz (egyenlő rangú m-részek és mellékm-ok, ill. mellérendelt m-ok kapcsolására)
1. <felsorolásban:> továbbá, azonkívül. apám, anyám és testvérem. | <ellentétes jelentésű szavak kapcsolására, gyak. kif-ekben:> ... is, ... is. ég és föld; élet és halál. | <egyenrangú mellékm-ok között.> eszembe jutott, hogy péter beteg, és hogy pál elment.
2. <megismételt szavak között, fokozás kif-ében:> meg.száz és százújabb és újabb
3. <kif-ekben a pontos megnevezés h.> elmondta, hogy itt és itt járt.
4. <egyidejű v. egymást követő történést kifejező m-ok kapcsolására:> s, az(u)tán. találkoztunk az utcán, és sokáig beszélgettünk.
5. <következményt kifejező m-ok kapcsolására:> (te)hát, ennek következtében. ráijesztettek, és máris fizetett.
6. gyak. irod <ellentétet v. váratlan fordulatot kifejező m-ok kapcsolására:> de. kiabált, és nem hallotta senki.
7. mégpedig. csak várt, és nem hiába várt.
8. <a szót másra terelő új m élén:> hát. és tifelétek mi újság?
9. <msz-szerűen, beszélgetés folytatását sürgető szóként.> és?; no és?
10. biz <msz-szerűen; fölényes válaszban:> nem törődöm vele!és aztán!
[ e ‘ez’+s erősítő szócska]
____________________
föld fn
1. föld csill is (nagybetűvel) az az égitest, amelyen élünk.
2. égitestünk szilárd kérge, felszíne. reng a föld;alig látszik ki a földbőlvalamit a földdel tesz egyenlővéa földbe tesz valakitmajd a föld alá süllyed szégyenébena föld alól ismintha a föld nyelte volna el | a lábunk alatt levő szilárd felület, talaj, padlózat, kövezet. a földön fekszik; földet ér; földön jár | ▸ a sárga földig
3. szárazföld.
4. megművelt v. művelhető talaj. szikes föld. | ennek anyaga. földet tesz valamibe.
5. (kisebb) földtulajdon. a család v. a falu földjei.
6. ország, tartomány, vidék. magyar földön.
7. távk biz földvezeték, földelés.földbe gyökerezik a lába
[?←föl1 ]
____________________
között nu közt
1. a jelzett személyek, dolgok által határolt helyen. a házak között; karjai között. | ▸ karmai, a keze, a körmei között | vmely két ponttól határolt távolságon, vonalon. forgalom budapest és prága között. | valakik, valamik által határolt helyen át. elhalad az oszlopok között.
2. a jelzett személyek, dolgok csoportjában, tömegében. a gyík eltűnt a között. | valakinek, valamiknek a közösségében, körében. barátok között él.
3. a jelzett időpontok, időszakok által határolt időben. aug. 10-e és 15-e között.
4. vmely állapot közben, közepette. izgalmak között. | vmely körülményektől, állapotoktól meghatározott helyzetben. viszonyok között.
5. két ellentétes állapothoz egyaránt közel, ill. hol az egyikben, hol a másikban. remény és kétségbeesés között hányódik.
6. valakik, valamik viszony(lat)ában. versengés pécs és szeged között.
7. valakiknek, valamiknek egyenként juttatva. elosztja fiai között.
8. két v. több személy közül. nehezen választott a két kérő között.
[←köz1 ]
A nyelv valójában nem szavakból, hanem szerkezetekből áll, nem szavak sora, hanem szerkezetek szövedéke. Innen ered a projekt alapgondolata, hogy talán nem is a szavakat érdemes számbavenni (vö: „szótár”), hanem a szerkezeteket. Erre tesz kísérletet a Magyar szerkezettár. A projekt eredményeként egy szabadon hozzáférhető és használható online adatbázis jön létre, melynek első verziója próbálható ki ezen az oldalon.

A projektben használt konstrukciós nyelvtani keretben (1) az egyes szavak is egyszerű szerkezeteknek tekinthetők, (2) szerkezetek az absztrakt nyelvtani szabályok (pl. jelző + főnév), és (3) szerkezetek a köztes formulák is, amelyekben fix elemek és kitöltendő helyek is vannak. Mindezeket magába foglalva egy szerkezettár a nyelv egészéről tud képet adni, egyesítve a szótárt és a nyelvtant. A bemutatón elhangzott előadás itt tekinthető meg, és elérhető külön a diasor is.
Publikációk
PÉLDÁK #1
  1. asztal (szótár)
  2. asztalos (szótár)
  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
  4. (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
  1. alapító tagokos gyerek
  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
Kapcsolat • szerkezettar@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024–2025